BEMUTATKOZÁS

A Somodi Tanya a magánfogadók között a legcsendesebb helyen fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Homok-dűne és a Kondor tó partján, az igazi növény-, és állatvilág zavartalan csendjében.
A nádtetővel fedett régi présházból kialakított parasztházban lévő éttermünkben megtalálhatja a klasszikus magyar receptúrákkal elkészített ételeket, de ezek között a különleges nemzeti ételspecialitásokat is.
Az idillikus kis zöld szigeten minden korosztályt elbűvöl a Puszta varázslatos szépsége. Az újraéledő Kondor tó és a Puszta homokbuckáinak csodálatos látványa életre szóló élményt nyújt minden vendégünk számára. A Somodi Tanya idillikus környezetével, nyugalmas csendjével teljes komfort párosul.
Itt megtalálható az alföld nyugalmas szigete, a teljes kikapcsolódás, ahol hagyományos családias vendégszeretet övezi az idelátogatókat.

1999-ben megkaptuk a Gasztronómia legmagasabb kitüntetését a Védnöki Táblát.

További fotók >>

Somodi Tanya története

A tanyavilág születése
Az Európában egyedülálló településszerkezet a történelmi fejlődésünk egyenes következménye. A XVI. században a török dúlások miatt megváltozott Magyarország településhálózata, s ez földrajzi helyzeténél fogva elsősorban az Alföldet érintette. Az addig sem túlságosan sűrűn lakott rónaság népessége megritkult, a kicsiny falvakat fölégették, a török elől az emberek a védelmet ígérő nagyobb falvakba menekültek.
A török megszállás alatt elnéptelenedett a táj, pusztává lett az Alföld. Ugyanakkor kialakultak a nagy kiterjedésű, viszonylag sok embert magukba fogadó parasztvárosok, nagy kiterjedésű falvak. Buda 1686-os felszabadítását követően aztán megindult az Alföld újra benépesítése. A mezővárosokból kirajzottak az emberek. Hogy a messze eső, elhagyatott földeket művelés alá tudják fogni, tanyát építettek. Kezdetben csupán nyári szállásként húzták föl a falakat, később, a gazdálkodási forma megváltozásával, a tanyák lakói végleg kiköltöztek a városokból. A tanyák építése különösen akkor kapott lendületet, amikor a rideg állattartást felváltotta a szántó-vető gazdálkodás, a növénytermesztés. A végső lökést a homoki szőlőtelepítés térhódítása adta. A XVIII. századra már virágzó tanyák színesítették a végeláthatatlan magyar Alföldet. A tanyákhoz rövidesen sajátos világ is társult. Megjelentek a félelmetes hírű betyárok, a szomjat és éhséget oltó csárdák. A legnagyobb tanyaközpont Szeged körül alakult ki, de jelentős lakott külterület keletkezett Kecskemét, Cegléd, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szabadka, Nagykikinda körül is.

A Somodi Tanya nevét az egykori tulajdonostól, a Somodi családtól kapta.

További fotók >>